A CSING SI HUANG-TI SIRJA

1974 márciusában az ősi kinai fővárostól, Hsziantól 28 kilóméterre fekvő Jan-zsaj kommuna munkásait igen aggasztotta, hogy a szárasság miatt odaveszhet az egész termésük. Viz után kutatva egy mély kút ásásába fogtak- ennek köszönhető hogy napvilágra került a XX. század egyik legcsodálatosabb régészetib lelete. Először csak néhány töredezett tettakotta szobor került, melyek katonákat és lovakat ábrázoltak.
A régészek azóta egy egész hadseregnyi agyagkatonát ástak ki, és úgy vélik, összesen vagy 8000 szobor rejtőzhet a föld alatt. A figurák az életnagyságúnál valamivel nagyobbak, megdöbbentő részletességgel mintázták meg őket, és több mint 2000 éve kerültek a föld alá. Ezek a szobrok bepillantást nyujtanak abba a korba, amikor az egységesitett Kina első császára,Csin Si Huang-ti uralkodott.
A katonaszobrok azért készültek, hogy őrizzék a császár sirját, és kiséretéül szolgáljanak a másvilába vezető úton. A császár i.e.259-ben született, és 13 esztendősen , i.e.246 került a Csin fejedelemség trónjára. Fiatal kora ellenére szinte azonnal belefogott saját pompás siremlékének, halál utáni otthonának megépitéséhez. A császár csak harminchat évvel később került a sirba. Az ő nevéhez fűződik a Nagy Fal végleges formájának létrehozása. Hadseregének katonai kardokkal és bronzhegyű nyilakkal voltak felfegyverkezve, és olyan erős ijakkal, hogy a belőlük kilőtt nyilak a páncélon is áthaladtak. Az ijak szerkezete olyan bonyolult volt, amilyen Európában csak több évszázaddal később jelent meg.
Csin Si Huang-ti élete során több palotát épitett, valamint egy hatalmas mauzóleumot, melynek feltárása még várat magára. A krónikákból tudjuk, hogy a 75 méter magas földhalom allatt egy sirkamra található melynek mennyezete a csillagokat jelképező gyöngyökkel van kirakva, kőpadlója pedig a Csin birodalom térképét ábrázolja, melyen a folyók higanyból készültek. A sirkamrát telerakták kincsekkel, és a bejáratnál csapdát állitottak, kifeszitett ijakat helyeztek el, melyek maguktól kilőtték a nyilakat, ha valaki megpróbált behatolni. Ide temették el a császárt i.e.209-ben. Elevenen mellétemették feleségeit- akik közül egyik sem szült neki gyermeket-, és a mesterembereket is, akik ismerték a sirkamra titkait.
Hogy mi igaz ezekből a legendákból, azt csak akkor fogjuk megtudni, ha megtörténik a sirkamra feltárása. A terrakotta hadsereget melynek az volt a szerepe, hogy őrizze a sirt, kb.1 kilóméterrel északra találtaák a mauzóleumtól. Minden figura arcal a bejárat felé néz, talán mert a császár abból az irányból, a meghóditott hat fejedelemségtől várt esetleges bosszú hadjáratokat. A császár halála után három évvel egy lázadó hadvezér, Hsziang Jü kifosztotta a sirt, és a terrakotta hadsereget is felfedezte a föld alatti üregben. Megparancsolta, hogy boncsák ki az üreg boltozatát , de az beomlott, és a föld betemette a szobrokat.
A szobrokat három különálló üregben fedezték fel. A legnagyobb mintegy 6000 figurát tartalmaz és több mint 100 lovat. Az üreg 130 méter hosszú, 35 méter széles és 4 méter mély. A padlózat táglával van kirakva, és az üregen belül több árkot illetve folyosót vájtak ki, ezeket agyagfalak válasszák el egymástól., mennyezetüket eredetileg gerendák tartották, köztük gyékényfonatok, gipsz- és földréteg váltakoztak. Ez idáig mintegy 1000 katonát és24 lovat hoztak a napvilágra, ami csak töredéke annak ami még az üregben van. A lovak négyessével vannak felállitva, és eredetileg fából készült szekereket húztak, melyekből nem sok maradt fenn. A másik két üreg is hasonló, de kisebb, a másodikban kb.1000 katona található, a harmadikban 68. A harmadik üreg elrendezéséből ugy tűnik, ezek a szobrok ábrázolhatták a hadsereg vezérkarát.
A szobrok magassága 1,70 méter és 2 méter között váltakozik, ami valamivel több, mint az akkori átlagmagasság. A figurák részben öntőformákban, részben kézi formázással készültek.
Egyes tudósok az arckifejezésük alapján 30 csoportba sorolják a szobrokat, de tiz fő csoport egyértelműen elkülönithető. Ezeket kinai irásjegyekről nevezték el, melyekre az arcvonások emlékeztetnek. Egyesek félelmeteseknek tünnek, mások merevek bátorságot és elszántságot sugallnak. Más figurák arca vidámságot, önbizalmat, töprengést vagy bölcsességet fejez ki.
A katonák fegyverzetét és páncélzatát is gondosan kidolgozták, hogy a szobrászok jól ismerték a Csin-korszakra jellemző fegyvereket. A lovak ivelt lábai, karcsú bokái, táguló orrcimpái is nagy alapossággal és ügyességgel készültek.
A Csin Si Huang-ti hadsereg elkészitése több száz mesterember többévi munkájába kerülhetett. Ha az volt a célja a hadseregnek hogy őrizze a császárt halálában, ebben kudarcot vallott, nekünk azonban nagy segitséget nyujtott abban, hogy megismerjük mi volt a legelső kinai császár idején.