A KERESZTES LOVAGOK VÁRA

A Krak des Chevalier, mely sokak szerint a legnagyszerübb a máig fennmaradt középkori vár, a keresztes hadjáratok emlékét örzi, amikor a két évszázadon át tomboló vallási szenvedély emberek ezreit inditotta arra, hogy idegen földön háboruskodjanak. Ez a legnagyobb épitmény amit a keresztesek a Szentföldön épitettek. A mai Sziria területén, egy termékeny sikság fölé emelkedő hegynyúlvány tetején áll.
Mint a többi keresztes erőditmény, Krak is azért épült, hogy védelmezze azokat a területeket, melyeket a XI.század végén sikeresen meghóditottak a Palesztinába özönlő keresztény seregek, melyeknek célja az volt, hogy felszabaditsák a Szentföldet a muzulmánok uralma alól. Az épitkezés nagy része az 1202-es földrengés után történt, mely részben lerombolta a korábbi várat.
A Krak alaprajza koncentrikus, két bástyákkal ellátott fal veszi körül. A kőmüves munka massziv és erős, az alaprajz a legkifonultabb védekező taktikát teszi lehetővé. A falak 40 centiméter magas és helyenkáént fél méter hosszú kövekből épültek.
A három központi torony alatt egy 24 máéter magas, ferde homlokfalazású fal emelkedik a várárok felett, amit viztárolónak is használtak. A fal hajlásszöge elég meglepő, hiszen látszólag csak megkönnyiti a támadóknak, hogy felmásszanak rá. A vár kősziklákra épült és a fal vastagsága 24 méter. A bástyasétányon sok helyütt stegéjező talprések vannak. A krak-i talprések kicsik, alig fél méter szélesek, épp csak egy katona fért el mögöttük.
Hogy az ellenség ne tudja megtámadni a kaput, és ott betörni, a bejárati folyosó nem egyenes, hanem három kanyarban is megtörik, ami lehetetlenné teszi a váratlan rohamot. A bejáratot felvonó hid is védi, valamint várárok, négy kapu, talprések ás kapurostéj. Az északi falnál egy szélmalom állt, melyben gabonát őröltek. A lakomákat és egyébb összejöveteleket anagyteremben tartották, mely a XIII.században ápült. A kápolnában naponta celebráltak latin nyelvű misét.